A villanyszereléshez valóban érteni KELL, Ha itt valaki elront valamit, akkor közvetlen életveszély állhat fenn! Ezért mindenképpen kiemelném, hogy az alábbiak nem arra szolgálnak, hogy valaki ez alapján nekiálljon villanyt szerelni!!! Inkább azért írom le, hogy aki ilyen munkát ad ki, ránézhessen a szakik körmére, vagy legalább egy kicsit elhelyezze a vállalkozó szakmai tudását. De sajnos ez sem lesz egyszerű, hiszen sok "szaki" a leírtak többségét vehemensen cáfolni fogják, de a legerősebb érvük azonban az lesz, hogy „én így csinálom már x évtizede…”, s soha senki... szóval jó olvasást!

:-)

Ez az egyik legvitatottabb téma, pedig ez az amin szerintem nem lehet vitázni, el kell olvasni a vonatkozó szabványt.

Lakóépületben az erősáramú hálózatban a minimum vezeték-keresztmetszet: 1,5mm^2!

Ezt a az alábbi Magyar Szabvány tartalmazza: MSZ 2364-520

Erősáramú vezetékek terhelhetősége: MSZ 14550/2-4:1980

Egy áramkörről (értsd: egy kismegszakítóról) lehetőség szerint maximum 2-3 aljzat legyen megtáplálva. Elvileg minden áramkört (értsd: elmenő vezetéket) egy külön kismegszakítóval kellene védeni.

Én híve vagyok a nagyon sok fali aljzatnak, ekkor eléggé luxus lenne minden áramkörnek külön kismegszakító. De ebben inkább nem foglalok állást, én van, hogy több kört kötök egy kismegszakítóra, fontos azonban az, hogy azonos vezeték keresztmetszetű áramkörök legyenek.

A vezetékek terhelhetősége nem csak a keresztmetszettől függ! Nagyban függ a vezeték anyagától és elhelyezésétől is!

Három fő csoport van (s ezek nem összetévesztendőek a kismegszakítók típusától!):

A csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek. A mai lakások, házak esetén ez az amivel számolni kell, akkor is, ha az így elhelyezett vezetékek terhelhetősége a legalacsonyabb! (Számunkra EZ az érdekes, ezzel kell számolni. A védőcsőbe húzott vezeték sokkal jobban melegszik, mintha a vezeték közvetlenül be lenne vakolva, ezt tetézi még, hogy sokszor több vezetéket egyazon védőcsőbe húznak, ezek aztán egymást is melegítik, ami szintén ront a helyzeten.)

C csoport: egyszerű főáramköri vezeték szabadon szerelve, egyszerű segédáramköri vezeték rögzítetten, szabadon vagy terített szereléssel. (Ez a csoport pl. a ház légvezetéke.)

Összehasonlításképpen: egy 1,5mm^2-el szerelt hosszabbítót (ez már „B” csoport, vagyis erre nem a fenti táblázat érvényes), elvileg már 4,6kW-al (20A) lehetne maximálisan terhelni, mert szabadon futó vezetéknek számít, de ezt 16A-el kell biztosítani, vagyis ilyen aljzatba szabad bedugni (20A alatt egy fokozat, az 16A, ez 230V-al 3680W teljesítményig használható, utána leold).

A 16A-es biztosítékkal védett áramkör a falban már 2,5mm^2 kell legyen, mert az már az "A" csoport, így végül 3680W-al lehet terhelni a 1,5mm^2-es hosszabbítót, ami azért szintén kevés.

Fontos, hogy tartósan magas terheléskor - ha kábeldobon van a kábel - le kell tekerni az egészet, hogy ne melegedjen át az egész dob, tudjon hűlni a kábel.

Szóval egy 2,5mm^2-el szerelt házban egy 16A-es kismegszakítóval védett áramkör maximum 3680W-al terhelhető tartósan, akkor is, ha a falon kívüli hosszabbítók (vagy a készülékek bekötő kábelei) csak 1,5mm^2-esek.

Ha a normálisnál nagyobb teljesítményfelvételű a fogyasztó (pl. indukciós főzőlap, fűtőtestek), akkor vastagabb vezeték kell.

Ha az áramkörben valahol elágazás van, akkor ott fel kell szerelni egy további kismegszakítót. Nem jó megoldás, hogy egy 20A-es kismegszakítóval védett 4mm^2-es vezetéket elágaztatják két 2,5mm^2-esre. Ekkor az egyik 2,5-es szakaszt (ha a másikon éppen nincs fogyasztás) 4,6kW-al le lehet terhelni, ami a 2,5-es vezeték határterhelése. Ekkor már a vezeték is leéghet, jobb esetben a kismegszakító old le, szóval beáll egy lutri állapot. Az ellenben jó, ha egy 4mm^2-es fali csőben vezetett vezetéket két, falon kívüli 2,5mm^2-es kábellel visszük tovább a fogyasztóig.

Az ELMŰ 32A-ig, többletdíj nélkül ad villamosáram-bekötést, 15 méteres távolságig a földkábelt ingyen húzzák be (új bekötés esetén). Ez azt jelenti, hogy egy lakásban/házban összesen 7,3kW teljesítménnyel lehet egyszerre terhelni a hálózatot. Ezt egy 4 lapos indukciós főzőlappal, egy erős hajszárítóval és egy hősugárzóval már el is lehet érni. Szóval erre érdemes odafigyelni.

Előzetesen annyit, hogy elvileg nem szabad sorba fűzni a földelő vezetéket az egyes aljzatokba, mert a csavarkötések lazulását nem érzékeljük és ha egy fogyasztó szigetelése valahol elkezd a készülék (egyébként földelt) burkolatába áramot engedni, ahol a földelésnek kellene közbelépnie, akkor arra nem fog áram folyni, a fi-relé nem kapcsol le, s a készüléket megérintő ember kap egy áramütést. Ilyen esetben esélyes, hogy a fi-relé leold.

A gázkazán EPH kialakításánál, ahol az egyes rézcsöveket is be kellett kötni a földhálózatba, ott iker-érvéghüvelyt kell használni, abba nem lehet belekötni.

Én, így utólag, elolvasva a szakirodalmat, már betonozáskor a betonvashálót is bekötném a földelő hálózatba (ezt az egyik szakcikkben így is javasolták). A földelő szonda is jó, de annak hatékony "működése" sok mindentől függ, pl. a talaj anyagától, nedvességtartalmától, stb.

A kábel is rézből van, de szinte mindig sodrott szálakból van és több vezeték össze van fogva, s külön második szigetelőköpennyel burkolt. Ilyenek pl. a hosszabbítók.

A lámpák bekötésénél figyelni kell arra, hogy a foglalatok belső érintkezője legyen a fázis, a felső, menetes részen lévő érintkezőbe a NULLA vezetéket.

Az is fontos, hogy a villanykapcsolókkal a lámpához vezető vezetékek közül a FÁZIS-t kell megszakítani, nem a NULLA vezetéket. Ezt sokan figyelmen kívül hagyják, s ha így egy lekapcsolt lámpát elkezd valaki szerelni, akkor nagyon nagy az áramütés kockázata. ÉLETVESZÉLY!!!