Fűtés
Egy
épületfelújítás (vagy építkezés) egyik fő területe az épületgépészet.
Ha béna az épületgépész, akkor komoly nehézségek várhatóak az
üzemeltetés során. Már
a megfelelő gépész kiválasztás is komoly kihívást jelent egy laikusnak,
mert ez egy komoly szaktudást igénylő szakterület. Én megfogalmaztam
néhány kérdést, melyet feltennék a munkára jelentkező gépészeknek a
szerződéskötés előtt:
- Mekkora radiátorokat tervezzek az egyes helyiségekbe? Ez
egy igen egyszerű kérdésnek tűnik, pedig nem az. Ha a "szakember"
elkezdi, hogy négyzetméterenként, vagy légköbméterenként ennyi és annyi
centiméteres radiátor kell, akkor ott már gyanút kell fogni. Ez az ember
nem ért a szakmájához. A
helyes válasz az lenne, hogy olyan radiátort kell elhelyezni az egyes
helyiségekbe, melyek az energetikus általi számítások alapján az adott
helyiség hőszükséglete. Az már, hogy ez milyen típusú legyen (egy- két,
vagy három soros), vagy milyen méretű (magasság szélesség) azt már a
helyi adottságok alapján kell eldönteni. A radiátor kiválasztásánál
érdemes odafigyelni a bekötés oldalára (bal, közép, jobb) és arra, hogy
ha egy radiátor az ajtó mögé kerül, akkor az esetlegesen kilógó szelep
ne érjen az ajtóba.
A
bekötésnél még az is érdekes szokott lenni, hogy egy oldalról, vagy
keresztbe köti-e be a szaki. Hosszabb, 1,5 méter feletti radiátorokat
érdemes már keresztbe kötni, mert gyorsabban átmelegednek. A keresztbe
kötés a szakember oldaláról nagyobb odafigyelést igényel, mert nehezebb
kiszámolni a kiállások precíz helyét. A
radiátor által leadott hőmennyiséget az egyes gyártók egy
számolótáblázat alapján adják meg. Sok gyártó egy webes alkalmazást is
felkínálnak, melyen be lehet állítani a kívánt paramétereket, s a
rendszer kilistázza az azoknak megfelelő radiátorokat. Energetikus
barátom javaslatára 60 fok Celsius előre és 50 fok Celsius visszatérő
hőmérsékletet állítottam be s így méreteztem a radiátorokat. Ezzel a
számítással elég nagy méretű radiátorok fognak kijönni. Legkésőbb itt
szokta az álszaki somolyogva mondani, hogy "ugye megmondtam, hogy
légköbméterre kell számolni...". Ilyenkor sajnos sokan beadják a
derekukat. Ez nagy hiba, mert később ez vissza fog ütni. Nem melegszik
rendesen a ház, illetve drága lesz az üzemeltetés. Ez utóbbit persze a
tulajdonos soha nem fogja megtudni, mert nem tudja mivel összevetni. Az
is fontos, hogy az esetegesen beépítendő törölközőszárító radiátort a
hőszámítások során NEM szabad figyelembe venni, hiszen azok az esetek
döntő többségében tele vannak aggatva nedves törölközővel, így hőt
nemigen adnak le. Erre is sok "szakember" csak a szemét forgatja.
- Kell-e külső hőmérséklet érzékelő? Sokan
ezt egyszerűen kihagyják azzal, hogy felesleges, pedig nem az. A külső
hőmérséklet-szenzor adatai alapján a kazán szabályozza az előremenő
hőmérsékletet. Minél hidegebb van odakint, annál magasabb előremenő
hőmérsékletet állít be. Ez azért fontos, mert a kondenzációs kazánok
akkor működnek nagy hatékonysággal ha a visszatérő víz hőmérséklete
alacsony (optimális esetben ez 35 fok Celsius körüli). Itt kezd el a
kondenzációs kazán hatásfoka jelentősen javulni. Nagyon leegyszerűsítve a
meleg füstgáz lesz összeeresztve a visszatérő vízzel és a füstgázból
lecsapódó víz során felszabaduló energiát hasznosítják. A lényeg, hogy a
VISSZATÉRŐ víz hőfoka a lényeges, ezt sok "szakember" totál keveri.
Legalábbis akikkel én találkoztam.
- Milyen szobai termosztát (beltéri egységet) javasol? Ha
itt a szakember azt mondja, hogy a legolcsóbb megfelel, megbukott a
"vizsgán". Alapvetően 3 nagy csoportja van a termosztátoknak: 1.
egy beállított hőmérsékletet tart, s csak ki- be kapcsolja a kazánt. Na
ez szokott lenne a "legolcsóbb". Ezt senkinek nem ajánlanám, még ott
sem, ahol mindig otthon van valaki, mert ha más nem éjszaka biztosan
érdemes lejjebb vinni a hőmérsékletet.
2.
több beállított hőmérsékletet kezel és ezeket különféle időzítése
lehetséges. Ezzel már jobban lehet követni a helyiségek hőmérsékletét a
lakók napi életciklusához. Ezek sem túl drágák. Én ilyet vettem, de
igazából megbántam, mert a 3. típust kellett volna. 3.
csoport a kazánhoz illesztett modulációs termosztátok. Ezek már elég
húzós árúak is lehetnek, a korábbiak többszöröse. Mégis megéri megvenni.
Ezen termosztátok lényege, hogy nem csak egyszerűen ki- be
kapcsolgatják a kazánt, hanem azt is közlik a kazánnal, hogy hány fok
van a helyiségben és hány fokra kellene felmelegíteni. Egyáltalán nem
mindegy, hogy mondjuk éppen 20,8 fokról kell 21 fokra emelni a
hőmérsékletet, vagy egy hideg ciklus végén kell a szobát 16-ról 21 fokra
felmelegíteni. Az előbbinél elégséges egy alacsonyabb előremenő
hőmérséklet. A lényeg, hogy a külső hőmérséklet szenzor adatai alapján
kiszámolt előremenő vízhőmérsékletet a helyiség hőmérsékletének
függvényében még eltéríti. Ezzel is jelentős fűtésköltséget lehet
megtakarítani.
- Van-e értelme a visszatérő fűtéscsövek padlóban való megtekerésének? Na
ez egy beugratós kérdés, amire én magam sem tudnám megadni a pontos
választ. Energetikus barátom - akinek a szavára sokat adok - azt mondta,
hogy mert ez egy méretlen/méretezhetetlen hőátadás, nem javasolja. A
gépész végül rábeszélt erre a megoldásra, mert végül is csak pár 10
méter plusz cső kell hozzá. Megmondom őszintén, hogy a hidegburkolatú
helyiségeknél kellemes hőérzetet ad. De az is igaz, hogy a gépész durva
hibája miatt a fürdőszobában az előremenőt tekergette meg. Evégett a
kazán beüzemelésekor a szakmailag felkészült gépész azt javasolta, hogy a
fűtés előremenő vízhőmérsékletén állítsunk be egy maximumot, egészen
pontosan 65 fokot. Azt mondta, hogy ha ennél magasabb hőmérsékletű víz
megy szigeteletlen csőben az egyébként elég vékony estrich-betonban,
akkor nagy eséllyel meg fog repedni. Ezzel a fűtés dinamikáját
gyakorlatilag ledegradáltam, egy tartósabb alacsony hőmérséklet után
órákba telik, míg felmelegszik a ház.
- Mivel kell kimosni a fűtési rendszert az üzembe helyezés előtt? Vagy ki kell-e egyáltalán mosni?
A
gépész bénázása miatt a zsír új kazánomat rögtön alá kellett vetni egy
50eFt-os tisztításnak, mert nem tisztította ki rendesen a rendszert az
első üzembe helyezés előtt. Az új kazánoknak a lelke (és a leggyengébb
pontja) a hőcserélő. Ezen olyan apró lamellák vannak, hogy a retkes víz
azonnal eltömíti. Ezzel párosul, hogy még a jobb minőségű radiátorok is
retkesen kerülnek kiszállításra. A gyártás során a bennük keletkezett
szennyeződést már nem mossák ki. Az messze nem elég, hogy az összerakott
rendszert kislagozzák. Van
egy Fernox cleaner F3 nevű szer, ezzel kell a rendszert az első üzembe
helyezés előtt átmosni. Lehetőleg a kazán bekötése NÉLKÜL! A használati
utasítás itt is pontosan betartandó! Az átmosást követően, a már
tartósan a rendszerben maradó vízbe Fernox protector F1-es kell, a
fűtési körben lévő vízmennyiséghez szükséges mennyiség!
Ami még vitás kérdés szokott lenni, az a kazánvezérlés. Egy egylakásos,
szimpla lakásnál, háznál, ez nem nagy izgalom, de ha már két szint van,
s két generáció lakja, vagy több lakást szolgál ki egy kazán, akkor a
gépészek döntő többsége már egy megoldhatatlan feladat előtt áll. Az
egyik gépész ezért fogta menekülőre, mert rájött, hogy ehhez lövése
sincs, pedig nem nagy izgalom. A legtöbb kazán gyártójának van a saját
kazánhoz illeszthető vezérlő, érdemes megnézni a gyártó honlapját. Ahol
igazi padlófűtés és radiátoros fűtés kombinációja van, oda is kell
valami, ami az eltérő köröket eltérő módon vezérli. A gyári vezérlők
nagy előnye, hogy ezek a kazánnal egy speciális buszon keresztül
kommunikálnak, s ha a kazán valami miatt leáll (pl. elfolyt a víz),
akkor a vezérlők nemindítják el a szivattyúkat (melyek víz nélkül
járatva tönkre is mennek).
Nyilván kell a rendszerbe mágneses iszapleválasztó és mechanikus szűrő. Meg mindenféle más is, de egyelőre legyen elég ennyi is.
|