Egy épületfelújítás (vagy építkezés) egyik fő területe az épületgépészet. Ha béna az épületgépész, akkor komoly nehézségek várhatóak az üzemeltetés során.

Már a megfelelő gépész kiválasztás is komoly kihívást jelent egy laikusnak, mert ez egy komoly szaktudást igénylő szakterület. Én megfogalmaztam néhány kérdést, melyet feltennék a munkára jelentkező gépészeknek a szerződéskötés előtt:

Ez egy igen egyszerű kérdésnek tűnik, pedig  nem az. Ha a "szakember" elkezdi, hogy négyzetméterenként, vagy légköbméterenként ennyi és annyi centiméteres radiátor kell, akkor ott már gyanút kell fogni. Ez az ember nem ért a szakmájához.

A helyes válasz az lenne, hogy olyan radiátort kell elhelyezni az egyes helyiségekbe, melyek az energetikus általi számítások alapján az adott helyiség hőszükséglete. Az már, hogy ez milyen típusú legyen (egy- két, vagy három soros), vagy milyen méretű  (magasság szélesség) azt már a helyi adottságok alapján kell eldönteni. A radiátor kiválasztásánál érdemes odafigyelni a bekötés oldalára (bal, közép, jobb) és arra, hogy ha egy radiátor az ajtó mögé kerül, akkor az esetlegesen kilógó szelep ne érjen az ajtóba.

A bekötésnél még az is érdekes szokott lenni, hogy egy oldalról, vagy keresztbe köti-e be a szaki. Hosszabb, 1,5 méter feletti radiátorokat érdemes már keresztbe kötni, mert gyorsabban átmelegednek. A keresztbe kötés a szakember oldaláról nagyobb odafigyelést igényel, mert nehezebb kiszámolni a kiállások precíz helyét.

A radiátor által leadott hőmennyiséget az egyes gyártók egy számolótáblázat alapján adják meg. Sok gyártó egy webes alkalmazást is felkínálnak, melyen be lehet állítani a kívánt paramétereket, s a rendszer kilistázza az azoknak megfelelő radiátorokat. Energetikus barátom javaslatára 60 fok Celsius előre és 50 fok Celsius visszatérő hőmérsékletet állítottam be s így méreteztem a radiátorokat. Ezzel a számítással elég nagy méretű radiátorok fognak kijönni. Legkésőbb itt szokta az álszaki somolyogva mondani, hogy "ugye megmondtam, hogy légköbméterre kell számolni...". Ilyenkor sajnos sokan beadják a derekukat. Ez nagy hiba, mert később ez vissza fog ütni. Nem melegszik rendesen a ház, illetve drága lesz az üzemeltetés. Ez utóbbit persze a tulajdonos soha nem fogja megtudni, mert nem tudja mivel összevetni. Az is fontos, hogy az esetegesen beépítendő törölközőszárító radiátort a hőszámítások során NEM szabad figyelembe venni, hiszen azok az esetek döntő többségében tele vannak aggatva nedves törölközővel, így hőt nemigen adnak le. Erre is sok "szakember" csak a szemét forgatja.

Sokan ezt egyszerűen kihagyják azzal, hogy felesleges, pedig nem az. A külső hőmérséklet-szenzor adatai alapján a kazán szabályozza az előremenő hőmérsékletet. Minél hidegebb van odakint, annál magasabb előremenő hőmérsékletet állít be. Ez azért fontos, mert a kondenzációs kazánok akkor működnek nagy hatékonysággal ha a visszatérő víz hőmérséklete alacsony (optimális esetben ez 35 fok Celsius körüli). Itt kezd el a kondenzációs kazán hatásfoka jelentősen javulni. Nagyon leegyszerűsítve a meleg füstgáz lesz összeeresztve a visszatérő vízzel és a füstgázból lecsapódó víz során felszabaduló energiát hasznosítják. A lényeg, hogy a VISSZATÉRŐ víz hőfoka a lényeges, ezt sok "szakember" totál keveri. Legalábbis akikkel én találkoztam.

Ha itt a szakember azt mondja, hogy a legolcsóbb megfelel, megbukott a "vizsgán". Alapvetően 3 nagy csoportja van a termosztátoknak:

1. egy beállított hőmérsékletet tart, s csak ki- be kapcsolja a kazánt. Na ez szokott lenne a "legolcsóbb". Ezt senkinek nem ajánlanám, még ott sem, ahol mindig otthon van valaki, mert ha más nem éjszaka biztosan érdemes lejjebb vinni a hőmérsékletet.

2. több beállított hőmérsékletet kezel és ezeket különféle időzítése lehetséges. Ezzel már jobban lehet követni a helyiségek hőmérsékletét a lakók napi életciklusához. Ezek sem túl drágák. Én ilyet vettem, de igazából megbántam, mert a 3. típust kellett volna.

3. csoport a kazánhoz illesztett modulációs termosztátok. Ezek már elég húzós árúak is lehetnek, a korábbiak többszöröse. Mégis megéri megvenni. Ezen termosztátok lényege, hogy nem csak egyszerűen ki- be kapcsolgatják a kazánt, hanem azt is közlik a kazánnal, hogy hány fok van a helyiségben és hány fokra kellene felmelegíteni. Egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk éppen 20,8 fokról kell 21 fokra emelni a hőmérsékletet, vagy egy hideg ciklus végén kell a szobát 16-ról 21 fokra felmelegíteni. Az előbbinél elégséges egy alacsonyabb előremenő hőmérséklet. A lényeg, hogy a külső hőmérséklet szenzor adatai alapján kiszámolt előremenő vízhőmérsékletet a helyiség hőmérsékletének függvényében még eltéríti. Ezzel is jelentős fűtésköltséget lehet megtakarítani.

Na ez egy beugratós kérdés, amire én magam sem tudnám megadni a pontos választ. Energetikus barátom - akinek a szavára sokat adok - azt mondta, hogy mert ez egy méretlen/méretezhetetlen hőátadás, nem javasolja. A gépész végül rábeszélt erre a megoldásra, mert végül is csak pár 10 méter plusz cső kell hozzá. Megmondom őszintén, hogy a hidegburkolatú helyiségeknél kellemes hőérzetet ad. De az is igaz, hogy a gépész durva hibája miatt a fürdőszobában az előremenőt tekergette meg. Evégett a kazán beüzemelésekor a szakmailag felkészült gépész azt javasolta, hogy a fűtés előremenő vízhőmérsékletén állítsunk be egy maximumot, egészen pontosan 65 fokot. Azt mondta, hogy ha ennél magasabb hőmérsékletű víz megy szigeteletlen csőben az egyébként elég vékony estrich-betonban, akkor nagy eséllyel meg fog repedni. Ezzel a fűtés dinamikáját gyakorlatilag ledegradáltam, egy tartósabb alacsony hőmérséklet után órákba telik, míg felmelegszik a ház.

A gépész bénázása miatt a zsír új kazánomat rögtön alá kellett vetni egy 50eFt-os tisztításnak, mert nem tisztította ki rendesen a rendszert az első üzembe helyezés előtt. Az új kazánoknak a lelke (és a leggyengébb pontja) a hőcserélő. Ezen olyan apró lamellák vannak, hogy a retkes víz azonnal eltömíti. Ezzel párosul, hogy még a jobb minőségű radiátorok is retkesen kerülnek kiszállításra. A gyártás során a bennük keletkezett szennyeződést már nem mossák ki. Az messze nem elég, hogy az összerakott rendszert kislagozzák.

Van egy Fernox cleaner F3 nevű szer, ezzel kell a rendszert az első üzembe helyezés előtt átmosni. Lehetőleg a kazán bekötése NÉLKÜL! A használati utasítás itt is pontosan betartandó! Az átmosást követően, a már tartósan a rendszerben maradó vízbe Fernox protector F1-es kell, a fűtési körben lévő vízmennyiséghez szükséges mennyiség!

Ami még vitás kérdés szokott lenni, az a kazánvezérlés. Egy egylakásos, szimpla lakásnál, háznál, ez nem nagy izgalom, de ha már két szint van, s két generáció lakja, vagy több lakást szolgál ki egy kazán, akkor a gépészek döntő többsége már egy megoldhatatlan feladat előtt áll. Az egyik gépész ezért fogta menekülőre, mert rájött, hogy ehhez lövése sincs, pedig nem nagy izgalom. A legtöbb kazán gyártójának van a saját kazánhoz illeszthető vezérlő, érdemes megnézni a gyártó honlapját. Ahol igazi padlófűtés és radiátoros fűtés kombinációja van, oda is kell valami, ami az eltérő köröket eltérő módon vezérli. A gyári vezérlők nagy előnye, hogy ezek a kazánnal egy speciális buszon keresztül kommunikálnak, s ha a kazán valami miatt leáll (pl. elfolyt a víz), akkor a vezérlők nemindítják el a szivattyúkat (melyek víz nélkül járatva tönkre is mennek).