Lexikon

Nyomások/magasságok
925 hPa ~800m
850 hPa ~1500m
700 hPa ~3000m

Kivonat a METNET kislexikonából:
http://www.metnet.hu/?m=lexikon

Légköri instabilitás (vagy labilitás)
A légköri instabilitásnak mindazon feltételek összességét nevezzük, amelyek befolyásolják a konvekció (lásd konvekció) kialakulási körülményeit, helyét, erősségét, a gátló tényezőket. A ~ ismereténél az a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a légkör vertikális hőmérsékleti illetve nedvességi rétegzettségével. A konvekciót elsősorban a környezet hőmérsékletének a magassággal történő változása (az ún. profil) befolyásolja, másodsorban pedig a nedvesség vertikális eloszlása játszik szerepet. Minél inkább hűl a levegő a magassággal (azaz minél nagyobb a vertikális hőmérsékleti gradiens abszolút értékben), annál kedvezőbbek a feltételek az erős, tartós konvekció kialakulásához. A feláramlást komolyan gátolhatja azonban, ha a hőmérséklet a magassággal növekszik, azaz inverzió áll fenn (lásd inverzió). Előfordulhat továbbá az az eset is, hogy a feláramlás magáról az inverziós rétegről indul, ekkor viszont máris labilis feltételekről beszélhetünk. Fontos tehát ismerni a feláramlás kiindulási helyét, magasságát is, ennek megfelelően beszélhetünk felszín közeli labilitásról, amikor is a felszínről induló konvekcióhoz szükséges kedvező feltételek fennállását vizsgáljuk, illetve magasszintű labilitásról, amikor a konvekció kiindulópontja a valamely magasabb légréteg, és a feltételek is a magasabb szintek termikus (hőmérsékleti illetve nedvesség) tulajdonságaiból állnak elő. Utóbbi esetben emelt konvekcióról beszélünk (lásd még emelt konvekció).
A nedvesség ismerete a bekeveredés figyelembevételénél fontos. A konvekció során az emelkedő légelembe szükségszerűen bekeveredik a környezet többnyire telítetlen levegője, ami párolgást és ennek következményeként hűlést idéz elő a légelemben. Az ekkor fellépő negatív felhajtóerő miatt csökken a feláramlás erőssége. Minél nagyobb tehát az egyes légrétegek nedvességtartalma, annál kevésbé gátolja ill. lassítja a bekeveredés a konvekciót.
A ~ -ról általában a termodinamika diagramok (lásd termodinamikai diagram) segítségével kaphatunk képet, emellett különféle labilitási indexeket számolhatunk, amik általában a légköri profil illetve az egyedi légrész hőmérsékleti tulajdonságainak összevetéséből állnak elő. A legelterjedtebb labilitási indexek: CAPE (lásd CAPE), LI, Thomson, K-index, SSI stb.

Advekció
Légköri jellemzők horizontális (vízszintes) irányú légmozgások által történő szállítása. Ha adott helyen a légáramlás pl. felmelegedést hoz meleg advekcióról, ha hideget hideg advekcióról beszélünk, de ugyanígy beszélhetünk még például nedvesség, vagy örvényesség advekcióról (lásd örvényesség advekció) is.

CAPE (Convective Available Potential Energy)
Konvektív hasznosítható potenciális energia. Az az energiamennyiség, amely a konvekció (lásd konvekció) számára rendelkezésre áll. A CAPE közvetlenül aránylik a feláramlás maximális lehetséges sebességével, ezáltal a nagyobb értékei nagyobb valószínűséggel okozhatnak veszélyes időjárási jelenségeket. A zivatarok környezetében megfigyelt CAPE értékek gyakran felülmúlják az 1000 J/kg értéket, és például az USA-ban extrém esetben az 5000 J/kg értéket is elérhetik. Azonban � más indexekhez hasonlóan - itt sem lehet egyértelműen olyan küszöbértékeket meghatározni, amelytől kezdve már biztosan számíthatunk heves időjárási eseményekre. A CAPE, a rádiószondás felszállás alapján elkészített termodinamikai diagrammokon (lásd termodinamikai diagram) (Emagram, Skew-T) arányos a környezet hőmérséklet profilja és az emelkedő légrész hőmérséklet profilja által bezárt területtel, amikor a légrész hőmérséklete az egyes szinteken nagyobb környezetének hőmérsékleténél. Ezt pozitív (pirossal jelölt) területnek nevezzük. Egy �átlagos� zivatar, szélnyírás-mentes és egyéb emelő hatások nélkül kb. 250-300-as Cape-től (2m-ről indított légrész termodinamikai útjából számolva) tud kialakulni. A Cape-index használatakor többek között a környezet nedvességprofiljára is tekintettel kell lenni.

Nedvesség konvergencia
Egy adott területen a nedves levegő konvergálásának mértéke, figyelembe véve a szélmező konvergenciáját és a nedvesség advekciót. A tartós nedvesség konvergencia területe kedvez a zivatarok kialakulásának, ha egyéb jellemzők (mint pl. az instabilitás) rendelkezésre állnak.

FiGyu linkjei:

http://www.youtube.com/watch?v=Wv-u71FUfEE
http://www.youtube.com/watch?v=lyqsD0XaVNc&list=PLiUlfTGCtBMiAaYOMOjL9fOeQmKgYUu1Y&index=1
http://www.frequency.com/video/02-gyngysi-andrs-teljestmnyrepls/81001793
http://www.szupercella.hu/tudomany
http://www.szupercella.hu/emagram_magyarorszag
http://metnet.hu/?m=kislexikon
http://www.idokep.hu/alapismeretek

http://meteor38.elte.hu/wrf/tmp/index.html
http://xcskies.com/
http://www.topmeteo.eu/go/home